2011. szeptember 30., péntek
2011. szeptember 24., szombat
respect
Tanultam valamit.Azt hiszem, bár mégse?! a FENE TUDJA. Ma szalagavatón voltam a barátaimmal a barátainkért.Ez már csak azért is fontos mert ezzel az egyenlő hogy elmentünk bulizni...és itt kezdődik a baj.
Nem baj ez igazából,sőt jó buli volt de a látottak furcsa érzést keltettek bennem.Egy éjszaka alatt láttam egy lányt aki a barátja hátát simogatta miközben ő arra koncentrált h ne hányjon (több kevesebb sikerrel), aztán baráti társaságot akik boldogan hagyták a részeg haverjukat velünk(idegenekkel),gugoló két térd közé préselt fejű srácokat akik be sem jutottak még a bulihelyre de már a nevük kimondásához is nyelvizsga kellet volna, és lányokat akik minden tekintélyüket (akik közül tényleg volt szép is) nevetve seperték a szőnyeg alá , mikor előadták a páratlan trágár kismonológjukat, és a repedsarkú ribanc-táncukat.Bár ezek ma már nem meglepő kiselőadások ,ellenben elkurvult az egész világ. Vagy csak én látom feketén. Emberek vagyunk , mégis lassan kezdünk visszafajulni az állat szintre. Kevés önbizalom, sok tuladagolt hiányos ember. Buták. Sőt,már - már igazán ostobák. Nekem is vannak hülyeségeim nyilván én is voltam már részeg , de soha nem jutott eszembe kérkedni azzal hogy úristen milyen szépet hánytam, úristen milyen jó hogy lefeküdtem azzal akinek a nevét se tudom, és úristen hallotad hogy xy kivel feküdt le? csak soha nem teszik hozzá hogy nagyon részeg volt, ja amugy  a barátnőm és én hagytam ott valahol pedig tudtam hogy rosszul van. Tiszteletre méltatja magát az ilyen de a szégyen számomra kevés, hogy erre válaszoljak.
2011. szeptember 14., szerda
Igazad volt, igazad van.

Teljesen. Jaj , emlékszem már. Mikor mesélted hogy majd megtudom, milyen ha nincs időm semmire és senkire. Ja, folyamatosan rohanok. Félek, félek hogy kifutok az időből, félek hogy nem leszek ott időben , hogy nem fogom látni , hogy nem válik valóra hogy majd egyszerűen nem leszek ott.Telik az idő és soha nem tudod mikor van vége. Lehet hogy amiért egész életedben küzdöttél éveken át, 5perc agyvérzéssel végződik , mikor még nem értél el mindent. Félek a haláltól?! Ki nem? A sok bugyuta ember aki odaadná az életért egy buta 2hetes szerelemért mind irigylem. Én semmitől sem vagyok képes ilyen könnyen megválni. A régi babáim is mind ott sorakoznak a polcon vagy a garázsban, és anya már toporzékol hogy nincs hely , de akkor sem engedem kidobni.
Nehéz , valóban nehéz. Vagy olyan könnyű volna? Sajnos még senkivel sem találkoztam aki visszajött volna a haláltól. Nem túl biztató. Mégis mivan ha csak téveszme?Annyi mindent hallani. (pl.: hogyha meghalsz eljutsz azokra a helyekre amikre mindig is vágytál,találkozol az elhunyt szeretteiddel...stb) Mégis a különböző filmek általában abban egyeznek meg hogy  a halált kcsontváznak ábrázolják kaszával a kezében. Mindezt miért? Nem tudom. Mégis én élve akarok mindent elérni amit elterveztem.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)