Here I am.

Szabályok mindig vannak. Néha unalmas lenne az élet , szabálymegszegések nélkül. Tulajdon képpen egy játék az élet. Magad mondjuk nem válalkozol rá , de mégis tétet raksz fel. Furcsa is ez. Szabályszegés, játék élet , mégis tét.Mint a mesékben itt pont nem. Te magad vagy a gonosz a jó meg a megmentésre váró királylány , jameg a kapzsi jutalmat akaro . Igen talán most elég jó példát mondtam. Én aztmodnom az összes szerepet probáld ki a mesében ugyis végig játszod az életet mig rátalálsz önmagadra. Akik meg azt mondják kiismerhetetlenek hazudnak. {szerintem}. Mert csak rejtegetik önmagukat. Én meg még midnig itt vagyok és irogatom a gondolataimat. Taláncsaaak félek a holnaptol. Meg szinte mindentöl most. Fura. A gyors hangulatváltás és a fura érzésskála mindig is az én szaktzerületemvolt. Nem ilyedekmeg egytöl az egytöl. Gyakorlatilag ez a hetemvolt az évben a legszarabb . Remélem egyedül a holnap olyan nap , mikor melletem áll ki a világ. Közbe folyamatosan behivom a történéseket. Magamban meg mondjuk pakolászok , vagy raktározok. Emlékről emlékre , reményről reményre, békéről békére, harcról harcra, hibáról hibára. Ha most nem is repülök , van idöm pakolászni, és mikor ismét felszállok, nem kell azzal szembenéznem hogy a dolgaim összevissza rámszakadnak. Most a hibák és reményeknél tartok. Olyan ez mint egy végtelen könyv , aminek tudomhogy van vége , és ha vége , az utolso lánc se fog függeni rajtam.

és ha én egyszer felnövök...

A fától az erdőt is látni kell. -egyhasonlat hogy érts.-

Ha valakit nagyon szeretek, nem nézhetem el a hibáit. Vgaiys rosszul fogalmazok mert elnézem, de mégis tisztába kell vele lennem. Ha ti így én is igy. Talán nem alakul minden frankón , és talán belül elég tré minden, de már csak az álmaimban bízok. Bízok abban , hogy felvesznek az Adyba. Hogy sikerül felhuznom magamat onnan ahonan most sokáig másznikel.És igen én most lent vagyok , aki a másikoldalamon ül most fent van . Most csak egy pillanat eza z érzés , lélegzet elálitoan ható. Félek hogy már az álmaim is csak illuziok , bizok bennük , egy minimális félelem belefér. Én nem kérem senkitöl hogy megértsen. Nem kérem hogy fogadjon el, és tudjon mindenben segíteni. Annyit kérek csak hogy akkor ne állítsa hogy ismer. Vagy hogy szeret , anélkül hogy tudná , vagy értené az én lelkemet.

Nem nem ismerem magam , de szoktam ám száguldozni. Most leáltam ahol probléma van és kereket cserélek...
ilyenegyszerü..

good morning.

Jó reggelt felébredtem.Nagyon szar napom volt / van. Egész végig mig a 'suliban ' poshadtam, nagyon szar kedvem volt , ideges is voltam és még rá is basztak jó néhány lapáttal. Hazajöttem, zene be , és teljesen jó kedvem lett. Kicsit talán arra volt szükségem hogy egyedül legyek. A körülöttem lévő emberek közt , észrevettem hogy nagy részüknek elég sok a hátsószándéka.De ez most nem tartozik ide. Igazából , csak annyit akarok mondani hogy legyél boldog mig teheted , és legyél szabad.

'Senki sem érthet mindent
Ha kint van, milyen benn
Az élet Neki olyan, a másiknak másmilyen
Senki sem érthet mindent
Ha kint van, milyen benn
Az élet sokszínű, de van, akinek színtelen'
[kowalsykmegavega.]


Legyél az aki szeretnél lenni , találd meg önmagad és csináld úgy ahogy kifejezed önmagad.
Annyi minden ami lehet bárki de ugyan olyan senkisem lehet.




Van nekem egy ismerösöm , sokáig nem tudta milegyen aztán véletlen rátalált valamire , amit stilus helyet életérzésnek hivnám. Elsőnek a baráti körünkben találkoztunk, aztán a barátnöm aki joban volt vele , beszéltek msnen és felvettem . Nagyon fura módon , meglepödtem hogy Ő igazából milyen. Mikor megmutatta ezt az érzést , és amennyire komolyan veszi csak azt láttam benne hogy ő tényleg nem tünik el a sok 'ugyanolyan közt'. Viszont , nem ismererem, nem merem kijelenteni, mégis foglalkoztat , olyan érzés hogy nagyon sokat tanulhatok , és új barátot köszöntök a világomba. Hááááát én reménykedek. :d
ööö neki : peace. szerintem vágja. :DDD

Ahány buborék , annyi remény.

Vettem ma buborék fújót. Tökre kis éretlen lánynak nézhet mindenki , de nekem van egy kis mondanivalom.Ahány buborék , annyi remény. Színesek , és olyan szépek mint a remények ahogy szálnak... Valamelyik kipukkad, és van amelyik szál és 'felfedezi a világot'. Én teljesen szerelmes' lettem ebbe a gondolatba... Az utcán jöttem haza , tesommal és egyszerüen hülyülésböl elkezdtünk buborékozni kb. 4ember jött mögöttünk, ahogy elhaladtak melletük , sem beszolást sem lenéző tekintetet nem kaptunk csak egy egyszerü őszinte mosolyt.Én szeretek mosolyt csalni az emberek arcára...feltölt energiával...nemkell nekem eröltetett mosoly, csak őszinte , még széles sem csak egy bolintás .A szél vitte a buborékot , ahogy beleütközik valamibe azis kipukkad, akárcsak egy kis remény.Mikor a szél fuj , a fák mozognak ők igy akarják kifejezni hogy orditanak.Mi pedig csak mosolygunk ha boldogok vagyunk.Nagyon sokan probálják elsajátítani igazi saJátos önkifejező mosolyukat de a tulkoncentrálás azonnal levágó. Legalábbis nekem.