lassan szétcsúszok.. lassan elfogyok.
Tudod , mennyire hiányzol..
az hogy beszélj hozzám, az hogy mosolyogj,
hogy merezd a szemed ha gondolkozol , és hogy valakit a közelembe makkarcúz valakit..
hogy összevissza elmond mit gondolsz , de én igy is értsem,.. hogy reszketve várom a végét mikor nem irok rád te te rámírsz..
az hogy jelentkezz , hogy mesélj hogy mi történik veled ,
hogy hívj hogy menjek parkba még a kinos csendek is amik csak élő beszélgetésbe jönnek elő,
hogy be ne fogjam a szám és te megérted így is ha burkoltan mondom
és
mikor felállsz és mosolyogsz csak hogy köszönj nekem mert tudod hogy utálom ha valaki ennyire nemképes..
Hiányzik úgy az egész de úgy tényleg ...
had ne legyek egy a sok közül..
hanem
csak EGY de ugy mindentől..
kérlek tényleg legyen más az egész és nyugodj meg , ne legyél feszült legyen jókedved , ha csa már azt látnám/hallanám vissza hogy rosszkedved van..
pusztán már attól jobb lenne ha tudnám hogy nincs veled semmi baj..
ugye vagyok aki leszek.
és
ugye
vagyok aki marad.................
miket beszélek.. hogy is tudhatnád...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése