Fogalmam sincs mit irhatnék , egyszerűen csak azt érzem írnom kell.
Van az a furcsa dolog hogy már elkezdődött a suli és minden megváltozott.
De valahogy ezt én nem fogtam fel vagy nem dolgoztam fel , ugyan is semmi ismétlem SEMMI se tűnik másképp. Közben pedig tudom hogy minden máshogy van.
Közbe persze jol vagyok.
A hiánya még mindig emészt , de azt hiszem már megszoktam és nem tartom furcsának.
Lehet hogy ez a valaki már nem is én vagyok.Lehet hogy ez a valaki sokkal több , de az is lehet hogy sokkal kevesebb.Semmiben sem vagyok már biztos.
Ez nem feltétlenül pesszimizmus. Realizmus és pesszimizmus keveréke azt hiszem.
Az optimizmust maximálisan a tanulásra fordítom, most tutira ez a legfontosabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése