2011. február 11., péntek

madam heroin


Úgy ülök itt mintha sohasem tortent volna semmi.Pedig valaminek mindig történnie kell...nemkértem de kaptam, köszönöm szépen.

Te magad vagy a minden.
[Ezt soha ne felejtsd el]



de aztán..
hogy lehetnék én?
ha politikus lennék , az én naiv látásommal hippivilágot teremtenék ahol mindenki normális...de hiába tenném, nem változik.
ha énekes lennék ,beutaznám a földet ,járkálva a zenémmel , és a zenéimért nem kérnék cserébe semmit csak neha csendet és figyelmet..
ha színész lennék , valószínüleg apát-anyát eljátszanám ,varva hogy majd megertik en mit latok.
ha állat lennék szabad lennek.
ha fiu lennék ..hát egy darabig tuti nézném hogymi az a pöcök.:D
ha tanár lennék , némi modorra és tisztességre tanítanék..

de rájöttem mindezekhez ÉN kevés vagyok. persze ajövőre nézve kitudja de most ezt látom.
de persze , megint a saját magam páciense voltam..gondolkodtam.

talán ez a mondat nem is ezekre utal.
talán lehet hogy ez valami más,valami szokatlan, valaminek a töredéke amibe épp most lépek bele , valami olyan dolog ami kézzel foghatatlan...valami más.




es lehet hogy ez a a más én vagyok? lehet hogy a minden számomra még akkor is én vagyok ha az onbecsulesem a békasegge alatt van?
lehet hogy mindannyiunknak magunk vagyunk a minden?




heló mindenség, a nevem........
tegezhetsz!




1 megjegyzés: