2010. november 22., hétfő

hey i am still alive

Sziasztok Srácok! Hosszú idő telt el azóta mióta nem voltam.. sok minden történt , és sok minden változott. Beépítettem magamba egy teljesen új , egy megújult lényt. Szeretném bemutatni Nektek! Nektek akik itt vagytok nap mint nap megküzdötök a szerelem / az élet / a boldogság harmóniájára törekedve magukkal az érzésekkel. Nyilván mindannyian tudjátok hogy ezen a téren már senki sem józan. Miért is lenne? "Kemény szívvel, hideg vérrel!" Butaság! Na persze ki tudja a választ? Kizárni magunkból az érzéseket nem bűn , csak magadnak hiba. Mikor szólnak a mesék szívtelen gonoszokról , akik sosem lehettek boldogok? Szinte mindig! De mivan ha ebbe a világban néha máshogy van? Elárulom felesleges rajta töprengeni. Mindenkinek eljön a maga ideje , ezt garantálom , én már megtanultam nem futni minden busz után:) Jó volt a tanítóm:) Én én vagyok , és mi egyszer majd mi leszünk. De addig is minden percet átélni úgy hogy legyen értelme. Akár úgy hogy megbámulnak az utcán én meg "Hű jól nézek ki ma". Vagy Valaki rád mosolyog és azt mondja " Ma különösen csinos vagy". És ha valaki rád pillant , s elmosolyodik tudd ő valami olyasmit akar sugallani hogy " Ma különösen különleges vagy számomra". Hiszek nekik...nem naivitásból ez jót tesz nekem. Picit önző , de ugy érzem ennyi mindenkinek kijár.

Blair ! Minden oké lesz ! Örökre egy cicafalkában! <3 örökre szól. :


Notes from the underground irójának:
ma megsirattál..és tudod mit ..igazan boldog voltam Angie <3

Hey baby, there ain't no easy way out
blogirójának: Kitartás , MINDEN megoldódik.Türelem , és én itt leszek:)<3>

mindez pusztán azért , hogy senkinek az azonosságát ne keljen megemlitenem.
A címek / nevek számomra azt az embert őrzik akiknek szántam.



2010. november 2., kedd

I don't know what is happened..
I live in a secret , I feel everything by heart.You know?





Somebody I love.Somebody I hate.
It's easy , and it's really small confusion.

2010. október 11., hétfő

it s okey , it s okey.


Oké , nézhettek gyávának , gyengének , tudatlannak, önsajnáltatósnak, félénknek , hülyének illetve bárminek .

Nem hat meg különösképpen.



Azt hiszem , rájöttem valamire. Valamire ami mindig itt volt bennem , csak nem vettem észre. Legalábbis nem úgy vettem észre ahogy az valóban itt van.

Az üresség , nem táplálható egy viszonzást nem mutató, bántó és nem is tudom még miket hozhatnék fel.

Rájöttem hogy bár ha tényleg tényleg egy kicsit szerettem is az a semmire alapult.Ez szánalmas, még tőlem is.

Mindenképp be akartam tömni azt az üres teret magamban , emrt én nem szeretek szenvedni. Jó persze kérdezheted miben szenvedek én ennyire..

Márpedig azt gondolom ez egy fontos dolog volt az életemben. Egyszer és mindenkorra megfogadtam hogy könnyen többé sohasem , és sokkal jobbat érdemlek annál amit eddig elképzeltem magamnak. Boldog...azért nem.

Azt gondolom elég ember járkál itt a városban , talán nem kéne ennyir egörcsösen keresnem majd ő megtalál engem.

Eleget kerestem és igen, belefáradtam. Sose lesz olyan mint Ő{most senki SENKIsem tudja kire gondolok , nem is baj} de legalább a belső tulajdonságokban szeretnék hasonlót ; aki nem hanyagol el , őszinte , és képes lenne feltétel nélkül védeni és szeretni. Mert tuti létezik ilyen én bízok benne , aki nem hisz én megértem sokáig én sem hittem. Majd egyszer ha rátalálok megszeretném mutatni hogy de igen is létezik és van , és kívánom mindenkinek hogy megtalálja,legalábbis a világ azon részének aki megérdemli.

Létezik emberek , én tudom.Tapasztalatom nincs.. de úgyhiszem megfogom és ez erőt ad annak az időszakomnak is ahol üreséggel küzdök. Felfoghatom ezt egy célnak , vagy egy állomásnak.


Választ adok azoknak akik kételkednek abban hogy kik is a barátaitok.Szerintem ez akkor dől el , mikor napokat töltesz el úgy hogy a naplementét ugy nézed végig hogy fekszel körübelül 4orája az ágyon mozdulatlanul a sötét szobában , és nem jelentkezel titkolózol, és probálsz eltünni , tudatodon kivül. Ők azok akik átjönnek mellédfekszenek és azt mondják ha akarod mond el ha nem akkor én is nézem veled a napot. Vagy felhívnak hogy miért nem vagy msnen vagy sehol sem , miért nem jösz és legfőbb ok {amit hallok a barátaimtól} EGY KUDARC SEM ÉR MEG ANNYIT{főleg pasi téren} HOGY FELADD. SZÉP VAGY OKOS , ÉS KÜLÖNLEGES. Habár ezeket azért nem hiszemel vagy legalábbis nem mondogatom magamban , ők mindig emlékeztetnek hogy el fog jönni.




ezért pedig köszönet Nekik


2010. október 5., kedd

hello again

Már nem félek a sötéttől..
Már valahogy minden mas..
Már kibirok egy orát csendben annyi mozgás erejéig mig pislogok..
Sikerült belőle keveset bennem hagyni de a többit elnyomja más..
Mármint nem más ember hanem egy másik érzés.

2010. szeptember 27., hétfő

heeeeey soul sister


Visszatérek az íráshoz.. azt hiszem épp ideje volt. Rám fér.


Now...

Na végül is egy dolog nem változott mióta nem írtam úgy rendesen.
Ő még mindig van , de Mi már nem vagyunk , vagyis inkább.. nem is voltunk.
Suli hát idegen még ez a sok vizsga de könnyen veszem azthiszem.
Barátok , háhá ..
szeretem ezt az egész szart.
Van egy új nagyon jó barátom.Még mindig hiszek a lány-fiú barátságban tehát igen ő egy fiú.

Maradok aki voltam , leszek aki lehetek.
Most csak ezt ígérhetem , biztosra,


i hate everything about you

jó is lenne.


2010. szeptember 5., vasárnap

2010. szeptember 4., szombat

hey , maybe i'm fine

Fogalmam sincs mit irhatnék , egyszerűen csak azt érzem írnom kell.
Van az a furcsa dolog hogy már elkezdődött a suli és minden megváltozott.
De valahogy ezt én nem fogtam fel vagy nem dolgoztam fel , ugyan is semmi ismétlem SEMMI se tűnik másképp. Közben pedig tudom hogy minden máshogy van.

Közbe persze jol vagyok.
A hiánya még mindig emészt , de azt hiszem már megszoktam és nem tartom furcsának.


Lehet hogy ez a valaki már nem is én vagyok.Lehet hogy ez a valaki sokkal több , de az is lehet hogy sokkal kevesebb.Semmiben sem vagyok már biztos.
Ez nem feltétlenül pesszimizmus. Realizmus és pesszimizmus keveréke azt hiszem.
Az optimizmust maximálisan a tanulásra fordítom, most tutira ez a legfontosabb.