2009. november 4., szerda

allways all ways ...

Úgy érzem hogy egy nagy fordulóponthoz értem.
Mikor meg kell tanulnom tényleg egyedül megoldanom a gondjaimat , és nem leülni , sírni , és elmondani valakinek.
Hanem elgondolkodni azon hogy tudnám , megváltoztatni a helyzetet , vagy megoldani.


Nem igazán éreztem magam még ilyen elveszettnek. Biztos sok mindenkivel megtörtént már hogy szerelmes volt , és nem jött össze , még ha bármit is megtett volna érte , és másokon mindig csak segített. Azt hiszem most én ezen a szinten mozgok. Nehezemre esik elfogadni , túllépni rajta , és felejteni. Az emlékeim nem egy papírból állnak , amit összetéphetek , elégethetek , eldobhatok . Bár így lenne...

Mikor meghalt egy nagyon fontos ember az életemben , mindenkinek képes voltam kimondani hogy szeretem. Mert így pótolni tudtam azt a lyukat amit akkor semmizett ki a sors. Persze , később rájöttem hogy csak üres szavak érzelmek nélkül. Csak szavak amik mögé bujkálni próbálok , de az árnyékomat nem tudtam eltüntetni. Ennek hála rájöttem hogy mekkora butaság ilyen mohón szeretni. Nem tudom mit csináljak , mit teszek jól , mikor csinálok rosszat.

Minden nap , szeretnék egy kicsit , érdekesebb , kicsit több , kicsit más lenni.
Olyan akire felkapják a fejüket az emberek hogy ez igeeen '
Olyan aki nem ilyen bonyolult , de mégis érdekes.
Olyan akibe Ö* is meglátná hogy milyen..


Sajnos én nem tudok egy szia után megnyílni, teljesíteni , csak az a kicsi hetedikes vagyok mindenki szemében , a gyerekes pici lány.
Néhányan akik megismernek , csodálkoznak igazából milyen vagyok , milyen komoly és 'rejtély'. Nem tudom , mi a felszínességben a jó..
Én is az vagyok ettől függetlenül.
Biztos lesznek még fiúk az életemben , és biztos lesz még alkalmam ennyire szeretni valakit.


DE én mohó ember vagyok. Egyenlőre mindenkiben őt keresem , nem találok senkit aki megértene , és eltudná fogadni hogy ilyen vagyok. Nem minden nap az lenne a téma hogy cejcsimejcsi cicu kicsim huncut.
Nem egy történelem órára gondolok , hanem mondjuk valami olyanban amiben érzem hogy szeretnek , és nem dobálózva vágják hozzám , 2 nap múlva.



tulsok dolog kavarog a fejemben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése