annyira viccesnek találom eggyes emberek viselkedését , és hazugságait , amikhez még rendesen pókerarcot sem képesek vágni , hogy hihetetlen.
mert nem azt mondom hogy engem nem lehet átverni , sőt nagyon is könnyen lehet , de némi alapot ugyis keresek bennük ...hát itt nem találtam.
a kétszinüség az amiért idáig küzdöttem és most végre észrevettem.
hogy mit teszek? nevetek.
oktat nekem , a barátságról , az őszinteségről , és arról milyen embernek lenni.
hazudott , átbaszott , áltatott. akkor ezek szerint ő ember? biztos.
csak más milyen.
nekem viszont a világomba nincs helye.
és már nem is érdemes küzdeni.
érte.
neméri meg.
"Csinálj olyat hogy másnap szégyeld hogy vele kefélsz , és más nevével.."
mindig mindennap , más ...
és nekem ettöl felfordul a gyomrom.
örültem a szerencsenek , de eleg volt.
2009. december 5., szombat
2009. december 4., péntek
háztól házig ennyi az élet.
nem repkedik házak felett,
mégis hihetetlen ember,
mindig segít önfeledten ,
észnél van a döbbenetben.
szeme lett a lelke tükre,
egy szem koszt sem lelhetsz benne,
ha szomorú vagy megnevetett,
minden rosszat elfeledtet.
összetörték szívét párszor,
és ha belül mélyen gyászol,
de kívül ezt nem mutatja,
csak magában helyre rakja.
Mátétol*
köszönöm.
lehetne jobb .
de ugyis lesz..
és majd a halál elött pármásodpercel lepereg majd azis elöttünk..
és bármikor visszítérnénk akár ide is.
fura ez az egész..
kicsit elveszett dolgok ezek
mégis hihetetlen ember,
mindig segít önfeledten ,
észnél van a döbbenetben.
szeme lett a lelke tükre,
egy szem koszt sem lelhetsz benne,
ha szomorú vagy megnevetett,
minden rosszat elfeledtet.
összetörték szívét párszor,
és ha belül mélyen gyászol,
de kívül ezt nem mutatja,
csak magában helyre rakja.
Mátétol*
köszönöm.
lehetne jobb .
de ugyis lesz..
és majd a halál elött pármásodpercel lepereg majd azis elöttünk..
és bármikor visszítérnénk akár ide is.
fura ez az egész..
kicsit elveszett dolgok ezek
2009. november 24., kedd
sweet home alabama '
Elegem van a kétszinü barátságokbol :}
és köszi többet nemkérek.
2nap után vagy akár egy éjszaka után képes valaki a barátod lenni.
És úgy el vagy foglalva azzal hogy éppen mivel legyél raj, minden szóban hazudsz, állandóan megfelelni akarsz a sok tudatlan embernek , akik mind azt hiszik sztárok és nélkülük nem lenne világ.
Kezdesz te is ilyenné válni.
Mikor mi a menö ..:)
de nekem kösz nem kell ilyen raj barátnö, ezennel be is fejeztük:)
Rátaláltam sokkal érdekesebb barátokra , akikért kaparni kell , és nem orák után mondják ki hogy szeretnek.
:)
és én is szeretem öket.
tudod mit e legjobban?
hogy nem minden második percben rólluk van szó.
Nem sajnáltatják magukat folyamatosan hogy éppen melyik pasival járjanak.:)
Olyanok akikkel ugyérzem megbeszélhetek akármit, és nem hallom vissza.
mert ez is elöfordult már.
Szani neked köszönet ♥
örökszeretet
es
K. megmindig :}
és köszi többet nemkérek.
2nap után vagy akár egy éjszaka után képes valaki a barátod lenni.
És úgy el vagy foglalva azzal hogy éppen mivel legyél raj, minden szóban hazudsz, állandóan megfelelni akarsz a sok tudatlan embernek , akik mind azt hiszik sztárok és nélkülük nem lenne világ.
Kezdesz te is ilyenné válni.
Mikor mi a menö ..:)
de nekem kösz nem kell ilyen raj barátnö, ezennel be is fejeztük:)
Rátaláltam sokkal érdekesebb barátokra , akikért kaparni kell , és nem orák után mondják ki hogy szeretnek.
:)
és én is szeretem öket.
tudod mit e legjobban?
hogy nem minden második percben rólluk van szó.
Nem sajnáltatják magukat folyamatosan hogy éppen melyik pasival járjanak.:)
Olyanok akikkel ugyérzem megbeszélhetek akármit, és nem hallom vissza.
mert ez is elöfordult már.
Szani neked köszönet ♥
örökszeretet
es
K. megmindig :}
2009. november 8., vasárnap
Összeomlott kártyavár.
Ahogy elhisszük hogy az a valóság amit mi saját magunk megalkotunk , arra a célra hogy örökké boldogok leszünk. A sok mese , hogy mindig a jó győz , a királyfi-é a királylány és a gonosz megkapja a méltó büntetését.
A valóságban , a királyfinak feltünik valami másik hercegnő , a rossz jót nevet azon ahogy a királylánynak darabokra hull a szive , és vele együtt az álmai.
' a valósággal az a gáz hogy nincsen hozzá háttérzene , ja kérdés hogy átérzed -e .'
Ahogy elképzeltem ezt az egészet , hogy mi zajlik le bennem hogy mi történik, mit érzek , mit gondolok leginkább egy kártyavárhoz hasonlítanám.Ahogy aprólékosan , türelmesen , óvatosan helyezem egymásra a lapokat , az ablakot kinyitja a szél és összeomlik minden. Kezdhetem újra előröl , és bizhatok benne hogy még egyszer nem zavar meg. Ez az a szituáció mikor , valaki más ront el mindent. Van olyan is mikor én lököm meg az asztalt és eldől. Ilyenkor csak magamat hibáztathatom..
Hiába próbálnék mást adni annál aki vagyok , neki akkor is más kéne. Nem azzal van a baj , aki külsőre vagy akár belsöre vagyok, hanem aki alapból minden szempontból vagyok.A lelkem , a kinézetem , a tetteim , amiket cselekszek , a kedvenc bandám , vagy innivalóm , vagy akár a telefonom. Minden ami én vagyok.
Mindig is nagyravágyó voltam , mindig az kellet amit sosem értem el a polcon. Mindig az a cukor kellet ami tudtam hogy nagyon rossz de nekem , az kell .Ilyenkor mindig vagy csalódtam vagy sosem lett meg. Ha igazán küzdöttem érte , nem úgy hogy félrelöktem valakit , vagy ilyesmi , hanem mondjuk szugeráltam és tettem azért hogy meglegyen, akkor meg is lett.
Sosem toltak semmit a seggem alá , mint ahogy mostanába egyre több mindenkinek, mindent kiérdemeltem. Ahogy a barátságodat is. A bizalmaddal , és annak felelősségével együtt. Megfogadtam hogy Téged , soha többé , és örökké. A vége az lett amitöl féltem , hogy meglazul a kötél már nem húzzuk eléggé és elengedjük , már nem lesz értéke. Tudd hogy én még mindig húzom a kötelet , én még mindig küzdök , de ugyérzem Számodra egy kicsit háttérbe szorultam ... Érzem hogy még te is húzod de már jóval gyengébben. Én se bírom már sokáig...Kérlek legyen minden olyan mint rég.
2009. november 4., szerda
allways all ways ...
Úgy érzem hogy egy nagy fordulóponthoz értem.
Mikor meg kell tanulnom tényleg egyedül megoldanom a gondjaimat , és nem leülni , sírni , és elmondani valakinek.
Hanem elgondolkodni azon hogy tudnám , megváltoztatni a helyzetet , vagy megoldani.
Nem igazán éreztem magam még ilyen elveszettnek. Biztos sok mindenkivel megtörtént már hogy szerelmes volt , és nem jött össze , még ha bármit is megtett volna érte , és másokon mindig csak segített. Azt hiszem most én ezen a szinten mozgok. Nehezemre esik elfogadni , túllépni rajta , és felejteni. Az emlékeim nem egy papírból állnak , amit összetéphetek , elégethetek , eldobhatok . Bár így lenne...
Mikor meghalt egy nagyon fontos ember az életemben , mindenkinek képes voltam kimondani hogy szeretem. Mert így pótolni tudtam azt a lyukat amit akkor semmizett ki a sors. Persze , később rájöttem hogy csak üres szavak érzelmek nélkül. Csak szavak amik mögé bujkálni próbálok , de az árnyékomat nem tudtam eltüntetni. Ennek hála rájöttem hogy mekkora butaság ilyen mohón szeretni. Nem tudom mit csináljak , mit teszek jól , mikor csinálok rosszat.
Minden nap , szeretnék egy kicsit , érdekesebb , kicsit több , kicsit más lenni.
Olyan akire felkapják a fejüket az emberek hogy ez igeeen '
Olyan aki nem ilyen bonyolult , de mégis érdekes.
Olyan akibe Ö* is meglátná hogy milyen..
Sajnos én nem tudok egy szia után megnyílni, teljesíteni , csak az a kicsi hetedikes vagyok mindenki szemében , a gyerekes pici lány.
Néhányan akik megismernek , csodálkoznak igazából milyen vagyok , milyen komoly és 'rejtély'. Nem tudom , mi a felszínességben a jó..
Én is az vagyok ettől függetlenül.
Biztos lesznek még fiúk az életemben , és biztos lesz még alkalmam ennyire szeretni valakit.
DE én mohó ember vagyok. Egyenlőre mindenkiben őt keresem , nem találok senkit aki megértene , és eltudná fogadni hogy ilyen vagyok. Nem minden nap az lenne a téma hogy cejcsimejcsi cicu kicsim huncut.
Nem egy történelem órára gondolok , hanem mondjuk valami olyanban amiben érzem hogy szeretnek , és nem dobálózva vágják hozzám , 2 nap múlva.
tulsok dolog kavarog a fejemben...
Mikor meg kell tanulnom tényleg egyedül megoldanom a gondjaimat , és nem leülni , sírni , és elmondani valakinek.
Hanem elgondolkodni azon hogy tudnám , megváltoztatni a helyzetet , vagy megoldani.
Nem igazán éreztem magam még ilyen elveszettnek. Biztos sok mindenkivel megtörtént már hogy szerelmes volt , és nem jött össze , még ha bármit is megtett volna érte , és másokon mindig csak segített. Azt hiszem most én ezen a szinten mozgok. Nehezemre esik elfogadni , túllépni rajta , és felejteni. Az emlékeim nem egy papírból állnak , amit összetéphetek , elégethetek , eldobhatok . Bár így lenne...
Mikor meghalt egy nagyon fontos ember az életemben , mindenkinek képes voltam kimondani hogy szeretem. Mert így pótolni tudtam azt a lyukat amit akkor semmizett ki a sors. Persze , később rájöttem hogy csak üres szavak érzelmek nélkül. Csak szavak amik mögé bujkálni próbálok , de az árnyékomat nem tudtam eltüntetni. Ennek hála rájöttem hogy mekkora butaság ilyen mohón szeretni. Nem tudom mit csináljak , mit teszek jól , mikor csinálok rosszat.
Minden nap , szeretnék egy kicsit , érdekesebb , kicsit több , kicsit más lenni.
Olyan akire felkapják a fejüket az emberek hogy ez igeeen '
Olyan aki nem ilyen bonyolult , de mégis érdekes.
Olyan akibe Ö* is meglátná hogy milyen..
Sajnos én nem tudok egy szia után megnyílni, teljesíteni , csak az a kicsi hetedikes vagyok mindenki szemében , a gyerekes pici lány.
Néhányan akik megismernek , csodálkoznak igazából milyen vagyok , milyen komoly és 'rejtély'. Nem tudom , mi a felszínességben a jó..
Én is az vagyok ettől függetlenül.
Biztos lesznek még fiúk az életemben , és biztos lesz még alkalmam ennyire szeretni valakit.
DE én mohó ember vagyok. Egyenlőre mindenkiben őt keresem , nem találok senkit aki megértene , és eltudná fogadni hogy ilyen vagyok. Nem minden nap az lenne a téma hogy cejcsimejcsi cicu kicsim huncut.
Nem egy történelem órára gondolok , hanem mondjuk valami olyanban amiben érzem hogy szeretnek , és nem dobálózva vágják hozzám , 2 nap múlva.
tulsok dolog kavarog a fejemben...
2009. október 29., csütörtök
A tulvilág egyre közelebb jön..

Tudom régen irtam már ide , de most rászánom magam.
rettentő sok dolog történt velem azóta , most kicsit boldogtalannak érzem magam, valami hiányzik ,de lemondok róla ugyis akkor jön mikor a legkevésbé számítok rá.
A hétvégém remekül telt , uncsitesoméknál voltam, este partivolt napközbe meg jókat beszélgettünk... kicsit rámfért hogy kiszakadjak a problémáimból. Bár nem lettem előréb , a gondjaim nem oldódtak meg , de könnyebben ülök neki , a megoldásához.
Hogy mostanában min gondolkodok?
- Elősször is talán azon hogy elvették töllem a kormányt és midnen kicsuszik alóllam.
Nem tudom kihez fordulhatnék , hova mehetnék egy picit kapaszkodni.
Tudom hogy ez szánalmas , de rájöttem hogy egyedül ez nem megy.
voltam jól is persze nemtudom hogy rámismersz-e.
Előszöris , sajnálom hogy nem jönnek össze a dolgok veled kapcsolatban , nem ezt érdemlked. Tudom*
tudom hogy nehéz , és mostanában én sem vagyok ott , de hiddel erős vagy , jóval erősebb mint az összes többi , és megoldod. Lotty, annyi mindent köszönhetek neked , és annyi mindent tanítottál , hogy legyek , erös és magabiztos , nállad elszántabb embert nem igazán ismerek.
sikerülni fog.
Külöönben arra is rájöttem , hogy ha valaki különleges akkor neki mások különlegesek, hisz ami nincs meg benne , az másokban benne van , és ami másokban nincs benne az benne van.
azélet körforgása.
nagyon sokan azért hagynak itt mert nem értenek meg. nem igazán.
azthiszem ismerek és szeretek valakit , számithatok rá..
de
egy gyenge pillanatban rájövök hogy kiez?
nemtudom..
sosem kérdezte meg hogyvagyok
szeretnék már egy kicsit több lenni , érdekesebb
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)