2010. március 7., vasárnap

végülis én probáltam.

probáltam azt adni akit te látni akartál bennem.
de te igy sem láttál.
csak néztél , vagyis csak az árnyékomat.
mégis tul sötét volt ahhoz hogy elmélyedj benne.
és én fogytam
egyre jobban elfogytam.
már félek hinni bármiben is.
már félek attól hogy egyszer majd elvesztem saját magam.
már nem érzem azt hogy szokatlan egyedül lenni.
már megszoktam.
elfogadtam.
élek tovább.
mert én már átlátok az árnyékomon.
nem akarok mást felvenni.
mert azzal megölöm saját magam.
de egyszer majd tudom hogy meglát valaki.
úgy igazán.
és megszereti azt hogy kicsit eltérek.
mert nem vagyok szerintem átlagos.
szerintem nem.
és ezt nem azért mondom mert mindenki ezzel van megáldva.
tényleg ezt érzem.
és kicsit félek is magamtol.
de ugyse érted meg.
senki se érti ezt.





You were my everything-aviation.

1 megjegyzés:

  1. sítábor.
    net zavar.
    gép zavar.
    imádlak.
    elegemvan hogy olyan kikurt messze laksz.
    átugornék hozzád,a szívem egy darabja nálad van (L)

    VálaszTörlés